Most értem haza.. Igen-igen, jól látod az időpontot. Iszonyú nap volt!!! Fél órával később indultunk, de így is hamar odaértünk. A kocsiban nyomorogtunk, nem igazán fértünk el.. Ott még előadás előtt beszólt Picur. A lelkembe tiport hirtelen. Kimentem az udvarra és minimum fél órát bőgtem. Még egy mentős is odajött hozzám. Haza akartam jönni! De nincs pénzem ilyenre. Eldöntöttem, bemegyek, és szarok a fejükre. Odabent senkit nem találtam. Megkérdeztem hol az öltöző. Ott volt Picur, az én cuccomat is bevitte. Kérdezte, mi bajom, azt mondtam semmi. Aztán megint beszólt valamit és kiment. Én abban a pillanatban újra bőgni kezdtem, de sajnos visszajött. Aztán megölelt, ez egy szép pillanat volt, akkor még el is hittem, hogy tényleg érdekli mi van velem. De az este folyamán bebizonyította, nem kell benne csalódnom, magasról tojik a fejemre.. Mindenhol ott hagytak Atival. Ha egy pillanatra elfordítottam a tekintetem, már el is tűntek. A fejem majd széthasadt egész este. Mindenen megsértődött!! De tényleg MINDENEN!! Elegem van!!!! Haza felé vett nekem kaját.. Ennyit a nem-evésről...
Még annyi minden történt, de egyszerűen fáradt vagyok leírni.. Megint csak: elegem van!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése