Ma írt Picur délután, hogy mikor érek be a táncsuliba, meg hogy van számomra egy kis meglepetése. És képzeljétek, kaptam Tőle egy sálat. Azt mondta, még nem hordhatom, csak ha majd jobb idő lesz. (Ilyen kis kendőszerű, nagyon cuki!) Virágos. :) Azt mondta, olyan én féle, hogy nem hagyhatta ott, muszáj volt megvennie. Jaj, nagyon örültem neki!
Próba után megkérdezte, jól vagyok-e, mert furcsa vagyok, szédelgek itt kicsit. Merthogy mostanában ám már szoktam kapcsolni, ma meg nem igazán tudtam mi történik. (Háát, az éhség.. Kicsit szétestem..) Holnap nehéz lesz, mert nincs dolgom délután; vigyáznom kell, nehogy egyek! Délelőtt viszont: reggel kávé, futás az albérletbe, zenét vágni Rebiéknek, 11 körül beérni a táncsuliba! Óra 1-ig. Aztán megint én vásárolok be. De csodák csodája, a hülye ABC-k már hidegen hagynak. Csak a pékségekért és cukrászdákért ráz a hidek! Jaaaj, drága csokoládé, miért vagy olyan kalória dús?? Azon gondolkodtam, tűzök ki célokat, hogy mikor mennyi szeretnék lenni. Április 4-re 48, 11-re 47, 18-ra 46. És akkor 18-án eszem egy szelet sütit. Az lesz az ajándékom magamnak, a díjam. Akkor megengedem. Szóval ha ügyes leszek, és kitartok, akkor kb. 3 hét múlva ehetek sütikét! :)) Ez beteg.. Hogy mennyire imádom az édességet. :D Vicces. :))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése