48.x

Ma reggel 48.7.
És az a durva, hogy ugyanúgy nézek ki, mint akár 52-nél. Sőt... Az hogy lehet??
Tegnap éjszaka írtam egy nagyon hosszú mail-t Picurnak. Leírtam minden olyan dolgot, ami még nyomta a lelkem. Például, hogy biztos vagyok benne, hogy ha én nem keresném, sosem találkoznánk és beszélgetnénk. Reagált is az üzenetre, visszaírt, és sejtettem is, hogy valami ilyesmit fog. Igen, igen, tudom hogy fontos vagyok, de ezt nem elég csak mondani. Úgy gondolom, egy barátság nem ennyiből áll. Ha nem beszélünk, akkor hogy az égben maradna meg a jó viszony. El fogunk távolodni egymástól. Nagyon gyorsan így lesz.
Mindenkivel így vannak ezek a dolgok, vagy csak én fogom ki az életben állandóan ezeket a helyzeteket? Nincsenek barátaim a múltból.. Persze mindig voltak, de egyszer csak mindannyijukkal szépen lassan elengedtük egymást. Néha nem is lassan. Sosem volt vita, vagy veszekedés. Egyszerűen jöttek új emberek. És én mindig a régi voltam, akit csúnyán fogalmazva: lecseréltek.
Tehát most 48.7, és jövő héten szeretnék 47-el, vagy ha lehetséges hét végére akár 46-al kezdődni. Úgyis intenzív kurzust tartunk, az eléggé megmozgat majd. És van még 2 ászom, a fast és a stada! :)

Egyébként nincs kedve valakinek találkozni? Igaz, egymás felé elveszítjük az anonimitásunk, de tarthatnák közös sétákat, fast napokat, tapasztalat-csere élőben, stb. Egy újabb elfoglaltság, hogy ne otthon ülj, és a hűtőre gondolj.. Hm?