Meghaltam. Igen is és nem is.
Ma mikor jöttem haza, bevallom őszintén nem egyszer megfordult a fejemben az öngyilkosság gondolata. Végigpörgettem a fejemben, mi lenne ha.. És már nincs! olyan ember, aki miatt nem tenném. Magam maradtam. Soha nem keresem ezentúl mások társaságát. Élek még egy kicsit, míg valami apró örömöt is lelek majd valamiben, aztán elég.
De most szívesen lemondanék mindenről. Nem köt ide már semmi. D. is megmondta, őt felejtsem el. Dórika pedig azt mondta, ő nem áll ki mellettem.
Húztam kártyát."Minden pontosan úgy történik, ahogyan kell. A rejtett kincsek hamarosan föltárulnak.""„Ami problémának mutatkozik meg, az olykor valójában álruhába bújt felelet az imáidra. Amikor segítséget kérsz, előfordul, hogy az Ég lerombolja a régit, hogy helyet adjon az újnak. Ez most a változás ideje. Végezz lazító gyakorlatokat, például jógázz, lélegezz mélyeket, tornázz és meditálj. Fordulj hozzám, hogy az átmenetet mindenki számára zökkenőmentessé és harmonikussá tegyem. És tudd, hogy ez a változás a javadra válik majd!”
Az én javamra már semmi nem válik. De csak tessék. Állok elébe..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése