még mindig kedd

Ma elkészültem végre azzal a sok uncsi képpel. Holnap kinyomtatok belőle és megpróbálom eladni a zenekart a művházban. Mindenki szurkoljon nekem, szeretném, ha itt is játszana a Bab, mert akkor talán egyszer a szüleim is megnéznék, mivel is töltöm a napjaim valójában. Bár előre hallom, ahogy anya ócsárolja, hogy milyen borzasztóan gagyi, de én akkor is imádom. Tegnap is felhívott András, hogy eladott Dórikát meg engem az unokahúga zenekarával. :)) Juhú! Nagyon örültem.
Szombatra hívtak casting-ra, Dórikával megyek. Táncosokat keresnek vagy mi a szösz.
Szörnyű vagyok. Mikor kikapcsolom a gépet, mindig eszembe jut, mennyi mindent szerettem volna írni, ilyenkor meg egyszerűen nem megy. Nem áll össze. Csak kavarog a fejemben mindenféle.
Jaaj, kilóméter hiányom van. Lehet, hogy este elmegyek sétálni. Csak kicsit félek itt a sötétben..
Most beszéltem Edinával. Valószínű, hogy mégsem tud jönni a bécsi versenyre, mert aznap előadása van. :S De majd kitalálunk valami turpisságot. Nehogy már ne jöjjön!! Irgum-burgum! ;) Jön, és kész! Most ennyi vagyok, aztán ha rányomtam a "bejegyzés közzététele" gombra, biztos eszembe jut még valami..

Ott kell lennünk! (Ahhoz képest, hogy a budapesti verseny előtt azt mondtam, hogy az lesz az első és utolsó versenyem, nem igazán tartom magam a dologhoz.)